A mai rottweiler ősei valószínűleg a római légiókkal keltek át az Alpokon terelő és őrzőkutyaként, s az évszázadok során keveredtek a helybeli kutyafajtákkal.

A XIX. Században Rottweil városa marhakereskedelmi központ volt. Innen hajtották a marhát és a juhot Breisgauba, Elzászba és a Neckar völgyébe. A hentesek, akik az állatkereskedelmet űzték, egyszerre általában több rottweilert is tartottak. Az ő feladatuk volt a csordák együtt tartása és piacra terelése, valamint akár megrakott kordék húzása is. Erős idegzetű, kitartó és masszív kutyákra volt tehát szükség.

 

A marhaterelést később felváltotta a vasúti állatszállítás. A rottweiler fajta számára új feladatot kellett találni. 1910 óta a fajta a rendőrségnél szolgálati kutyaként kerül bevetésre.

A Német Általános Rottweiler Klub bejegyzett egyesület (ADRK) kezdetei a Német Rottweiler Klub (DRK) 1907. január 13.-i, Heidelbergben történt alapításához nyúlnak vissza. A DRK és az IRK (Nemzetközi Rottweiler Klub) összevonásából jött létre 1924-ben a mai ADRK

 

A rottweiler a 2. FCI csoportba tartozik, 2.1 szekció (molosszoidok, dog típusú kutyák). Az elvárás: a kutya hasznosítása kísérő, szolgálati és munkakutyaként, valamint munkavizsga teljesítése. Ebben a szekcióban található pl. a boxer és a német dog is.

 

Kölyökszámok az ADRK-ban

2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993

1.511 1.488 1.431 1.501 2.192 2.716 3.168 3.372 3.242 2.800 2.630

 

Két esemény vezetett az elmúlt években a rottweiler tenyésztés rohamos visszaeséséhez. 2000-ben egy Hamburgban történt halálos harapásos baleset következtében az egyes tartományok elkezdték a tartományi eb     rendeletek, illetve törvények bevezetését. A következő években ezeket több ízben módosították, ennek ellenére a tartás feltételeinek megnehezítéséhez vezettek. Ma a rottweiler Bajorországban, Brandenburgban és NordrheinWestfalenben egy veszélyes fajtalistán szerepel.

 

Két évvel azelőtt – 1998-ban – Németországban új állatvédelmi törvényt fogadtak el. Ettől az időponttól kezdve tilos volt a farok kupírozása. Ezután sok rottweiler barát nem tudta megszokni az „ő” fajtájának új megjelenését és abbahagyta a fajta tartását/tenyésztését.

E körülmények, és bizonyára az általános események hatására néhány év alatt megfeleződött a rottweiler fajta kölyökszáma Míg 1996-ban még 3.372 kölyök született az ADRK-ban, e szám 2003-ban már csak 1.511 volt. Lásd a fenti táblázatot.

 

Az ADRK magasra helyezi a rottweiler tenyésztés megvalósításának minőségi mércéjét. Egy sereg akadályt kell leküzdeni, mielőtt az ember tenyésztésbe vehet egy kutyát. Alapkövetelmény a kutya bejegyzése az ADRK tenyészkönyvébe/törzskönyvébe, mely azonban nem történhet meg a rottweiler fenotipusának regisztrálása nélkül.

Tenyésztésre engedélyezett minden rottweiler, mely a kísérőkutya (BH) vizsga letétele után megfelel a tenyészszemlén (ZTP) és amelyeknek a törzskönyve nincs letiltva.

Ez a letiltás elsősorban egészségügyi problémák fennállása esetén következik be.

A rottweilereket leghamarabb 15 hónapos korukban csípőizületi diszplázia (HD) és könyökizületi diszplázia (ED) vizsgálatnak kell alávetni. Az enyhe HD lelettel rendelkező kutyák (FCI besorolás: C 1/2) tenyésztése még engedélyezett. Ennél súlyosabb HD formák nem tolerálhatóak. Az enyhe HD eredménnyel rendelkező kutyák nem vezethetők fel Körungon.

1996. augusztusa óta a csípőizület röntgenezése során a könyököt is vizsgálni kell. A diszplázia súlyosabb változatai illetve a hiányzó vizsgálati eredmények a tenyésztésből való kizáráshoz vezetnek.

Ennyi tehát az elvárás az egyes tenyészállatok felé. A pároztatásnál ügyelni kell arra, hogy legalább az egyik tenyészpartner rendelkezzék munkavizsgával (SchH1 / IPO 1).

Ezen túlmenően tekintetbe kell venni a csípőizületi diszplázia (HD) és könyökizületi diszplázia (ED) tenyésztési értékbecslő határértékeit. Ezek nem léphetők át a pároztatásnál. A fejforma, a járomcsont kifejeződése, csonterősség tekintetében ajánlatos bizonyos határértékek betartása.

 

Tenyészszemle (ZTP)

A tenyészszemle legkorábban a kutya 18 hónapos korában történhet meg. A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál.

A ZTP megkezdésekor a bíró az összes kutyát a kutyavezetőkkel együtt felvezetteti. A ZTP irányelvei szerint a bíró tájékoztatja a kutyavezetőt a ZTP, mint a tenyésztés egyik alapfeltétele jelentőségéről, valamint a rottweiler használhatóságának megtartásáról és megerősítéséről.

Elmagyarázza a gyakorlatok értelmét és okát, melyek a Wesen és az ösztöntulajdonságok vizsgálatához szükségesek. E csoportos összehívás során egyúttal megvizsgálja a kutyák egymás közti szociális magatartását is.

Az egyéni vizsgálat következik, mely a külső megjelenés leírásával kezdődik állításban és mozgásban. A kutya viselkedése ebben a szituációban is megfigyelésre kerül. A kutya szemszíne a szemsablon segítségével kerül meghatározásra.

Ezután a kutyavezető átvezeti a kutyát egy emberekből álló csoporton, mely szorosan összezárul a lábnál ülő kutya körül. A csoporton való áthaladással egyidejűleg vizsgálják a kutya zajérzékenységét. Ehhez megráznak egy kavicsokkal töltött műanyag flakont. Amikor a kutya a csoport felé tart, két lövést adnak le, minimum 5 másodperces kihagyással. A további Wesen-vizsgálat a SchH 1 őrző-védő előírása szerint történik, melynek során különös súlyt kell fektetni a természetből fakadó ösztöntulajdonságok megállapítására. (ZTP bírálati alapelve) Azok a kutyák, melyek a segédtől öt méternél nagyobb távolságra távolodnak el, nem tehetik le a ZTP vizsgát.

A hivatalt betöltő tenyésztési bíró illetve Körmester ítélete végleges. Fellebbezésre nincs lehetőség.

 

Körung

A Körung célja a tenyésztésre engedélyezett kutyák közül a legjobbak kiválasztása, hogy ezek fokozottan részt vehessenek a tenyésztésben. Így szól az ADRK Körung szabályzatának 1. §-a.

A Körungon való részvétel feltétele a sikeres ZTP, legalább három „nagyon jó” kiállítási minősítés (ebből legalább kettő ADRK tenyészbírónál), SchH 3/IPO 3 vizsga kanok részéről, SchH 1/IPO 1 szukák részéről, valamint kitartáspróba.

Alsó korhatár kanoknak 36 hónapos, szukáknak 30 hónapos kor. A felső korhatár hat éves kor.

A mérlegelés és aránymérések után az Első Körungoláson a Wesen vizsgálata a ZTP-hez hasonlóan, valamint az őrző-védő gyakorlat a SchH3 vizsga szabálya szerint. Az Első Körungolás 2 éves időtartamra történik. Ettől kezdve a kutya Körungosnak számít.

A tenyésztésbe vonhatóság egész időtartamára kiterjedő Körung (EzA) akkor történhet meg, ha a kan utódai bizonyítottan mentesek öröklődő hibáktól. Kanoknál a minimális előfeltétel három fedezés, melyből utódok születtek. A szukáknál ez egy legalább sikeresen felnevelt alom, mely mentes öröklődő hibáktól. EzA-Körungra csak Első Körungot teljesítet kutyák vezethetők fel, és ez leghamarabb három Körunggal később történhet csak meg. Az EzA-Körung Wesenvizsgálata mélyrehatóbban történik, mint az Első Körungon.

Vannak gyakorlatok szembejövő kocogóval és hátulról érkező kerékpárossal (a BH és VT szerint). Ezután a kutyát a felvezető kifekteti tőle kb. 30 lépésnyire. A kutya hátga mögött egy legalább hat főből álló csoport áll fel. A bíró jelzésére a csoport nyugodt léptekkel elhalad a kutya mellett a kutyavezető felé. Ha kutya elhagyja a kijelölt helyét és a bíró félénk vagy bizonytalan magatartást észlel, kizárja a kutyát a vizsga további részéből. Hozzá kell azonban tenni, hogy az „általános viselkedés” öt, az „ösztön/akciómagatartás” pedig négy kategóriába van sorolva.

A rottweiler Wesen és ösztönviselkedését a Körmester a következő normaelőírás szerint értékelheti:

Általános viselkedés félénk bizalmatlan nyugodt/nem szabad magabiztos ellenőrizhetetlen

bizonytalan/ visszafogott/ jóindulatú/ túl domináns

bátortalan passzív figyelmes

Ösztön/Viselkedés akció közben: csekély közepes magas nagyon magas

Bevethetőség/Kitartás

Lenyugvási készség

Vezethetőség

Terhelhetőség

Viselkedés fogás közben elöl/nyugtalanul elöl/stabilan teli/nyugtalan teli/nyugodt/stabil

Lazán

 

 

Az EzA-Körungon utódvizsgálat is történik. Legalább négy utódot kell bemutatni minimum két különböző alomból. Az utódkutyák minimális kora hat hónap. Ez az utódcsoport szolgál az EzA.Körungon felvezetett kutya mindenkori tenyészértékének megállapítására. Írásbeli értékelést kapnak, küllemértékelési minősítés nélkül.

 

Kommentár

Az ADRK általában véve a tenyésztés irányultságának jó eszköztárát mutatta be a BH, ZTP és Körung vizsgák során. Mint majdnem mindegyik munkakutya egyesületnél, náluk is probléma a merev tartalom, valamint az emberi faktor.

Minden kutyavezető pontosan tudja, hogy a kutyája a ZTP-n és a Körungon műanyag flakonnal konfrontálódik. Tehát már a kölyköket ellátják hasonló játékokkal.

Az ADRK-ZTP és Körung túl merev, előrelátható – ezért tréningezhető. Nem stresszeli a kutyát (kivéve, ha teljesen hiányoznak belőle a munkakutya tulajdonságok), nem hozzák konfliktushelyzetbe, ezért aztán csak igen életlen képet mutat a Wesenről.

Merev és ezáltal tréningezhető tartalmak kihívást jelentenek az értékelő számára. A kutya reakciója olyan fajta ingerlések során, melyekkel már legalább egyszer találkozott, yengéb lesz, ezért pontosabb megfigyelést követel.

Az „általános megjelenés” területén az ADRK már meggyőzőbbnek bizonyul: Itt a szemszínt és a fejformát megfelelő sablonokkal vizsgálják. Összehasonlítva a többi fajtatenyésztő egyesülettel, mint pl. az SV – mely a világ legnagyobb fajtatenyésztő egyesülete – valódi újítás! Az SV- ban a Körmester megsaccolja a kutya szemszínét (és összehasonlítja… na igen, mivel is?). Nem történik összeegyeztetés egy definiált normasablonnal. Kinológiai kőkorszak!

Vissza az ADRK.hoz és a ZTP, valamint Körung Wesenvizsgálataihoz. Mindkét rendezvényen végrehajtanak őrző-védő gyakorlatot is. Hol a SchH1-re hajazóan, máskor SchH3-hoz hasonlóan (változtatás 2005. jan. 1.: Őrző-védő gyakorlat az új IPO szerint hátulról kiséréssel). Igen eltérőek a vélemények azzal kapcsolatosan, hogy az őrző-védő munka során nyújtott jó teljesítmény a kutya jó munkakutya-tulajdonságaitól vagy egy jó kiképzőcsapattól függ. Egy biztos. Minden tenyésztő egyesület igyekszik a Körung keretein belül kiszűrni a genotipust a fenotipusból (ld. „A Körung célja”) Ahogy már megfogalmaztuk: kétséges, hogy egy variációk nélküli sport őrző-védő munka a legmegfelelőbb megoldás.

Nem kétséges ezzel szemben, hogy a fürkészés túlnyomórészt fegyelmező teljesítmény. Amikor azután egy ADRK Körmester ragaszkodik e részgyakorlat többszöri megismétléséhez csak azért, mert a kutya idegen pályán palánk helyett egy amellett álló villanyoszlopot kerül meg, ugye megengedhető, hogy kétségek merülnek fel a Körmester kvalifikációját illetően (ADRK Körung, Borken-Burlo 2004. 05. 23.)

A kutya stresszes állapotára visszavezethető viselkedést (a kutya a Körmester mellé ül a fürkészpalánkból történő kihíváskor) mindenképp messzemenően vizsgálni kellene, és nem félvállról elintézni azzal, hogy kiképzési hiba.

Az alap Wesen és anatómia értékelése során is észrevettünk zavarokat/tisztázatlanságokat.

Egy kutya egyértelműen láthatóan behúzta a farkát állításkor és a herevizsgálatkor. A Wesen vizsgálat során a csoporton áthaladáskor jókedvűen és ösztönileg jól kondícionáltan haladt lábnál. Jó Wesen megítélést kapott.

És mit tartsunk arról, amikor egy kutya a ZTP alatt egyértelműen láthatóan sántít, s a bírót ez cseppet sem érdekli? (ZTP, Goldenstedt-Heide 2004. 06. 12.)

Német Bajnokság 2004

Egy fajta tenyészegyesület sportbajnokságai (SchH-) szintén tenyésztést befolyásoló tényezők – feltéve, ha komolyan és a tenyésztés irányítását figyelembe véve folytatják le. Kétlem, hogy ez egy futballpálya oldalvonaláról lehetséges volna. Martin Hillgemann fegyelmező gyakorlatot bíráló bíró pedig annak tartja. Ennek megfelelően zajlottak a megbeszélések is. A fegyelmező és őrző-védő munka értékelése az ADRK Német Bajnokságon Eschweilerben összehasonlítva nemzeti és nemzetközi normamértékekkel messze alulmúlja azokat, ezért azután nem vállalhat iránymutató funkciót.

Ezáltal ámítják a bírók a kutyavezetőket olyan teljesítményekkel, melyeket sem ők, sem a kutyáik nem hajtottak végre. A keserű ébredés a fajták közötti rendezvényeken – mint pl. VDM, DM, IPO - következik be, és a sportoló rosszkedvéhez vezet, aki azután – ha előtte kizárólag ADRK körökben mozgott – hátrányos helyzetben érzi magát. Így kárt okoz a fajtának, mivel csak a konkurencia (különösen fajták közötti) élteti az üzletet.

 

Megjelent egy kinológiai szaklapban 2004-ben.Németországban

 Nekünk fordította : Bucher Franciska, két rottweiler büszke gazdája